Szeretettel üdvözöllek az Aranytulipán mesekör oldalán!
Az aranytulipán mint személyiségünk valódi arca a jelképe ennek a mesekörnek. A királyfi nem tud úgy elbújni a királylány elől, hogy az meg ne találja őt egészen addig, míg egy öregember aranytulipánná nem változtatja. Mert így már nem láthatja meg a királylány, és persze így válnak egy párrá.
Az aranytulipán tehát valódi, legbensőbb személyiségünket jelképezi, ez az, amiről magunk sem tudunk, tudhatunk. Innen indul a királylány és a királyfi közös útja is, az eddigi világ minden próbatétele csak az összekerülésükig volt érvényes.
Látod-e az aranytulipánt? Felismered-e magadban? És vajon másokban?
Az aranytulipán az önismeret virága. Így mesei nyelven azt kérdezem tőled: Mit teszel, ha válaszúthoz érsz? Egyáltalán: elindulsz-e világgá? Segítesz-e az utadat keresztező bajbajutottakon? És elfogadsz-e segítséget? Vagy száz éve kővé dermedtél? Mit vittél magaddal a tarisznyádban? Vagy otthon szemezgeted a tálból a magokat és várod, hogy elmehess a bálba? Esetleg te vagy az, aki ki sem tetted még a lábad a kacsalábon forgó palotából.
A kérdések száma végtelen. Talán a legfontosabbat föl sem tettem még.
A mesék akkor érvényesek, ha a mi lelkünkben élnek. Az a mese szól hozzád, amelyik megszólít. Amelyiket újra és újra elolvastad és nem tudtál vele betelni, mert az rezonál a belső valóságoddal.
Vándorútra invitállak most: gyere velem, fedezzük fel együtt a világot, találjuk meg az aranytulipánt és ismerjük fel a valódi lényegét!
Sólyom Ágnes
- szeptember 21.